Vettem egy Sony A7III-at, de megbántam…

2019-12-31 ,

Ez a blogposzt azoknak készül, akik nem hallgatnak Tripodcastet, vagy jobban szeretnek olvasni mint podcasteket hallgatni, és esetleg Sony A7III vásárlás előtt állnak. A Tripodcast legújabb adásában részletesen beszélünk az élményeimről, szóval aki szeretné meghallgatni Varga Benedek és Láng Peti véleményét is, azt bátorítom, hogy hallgassa meg a Tripodcast 12. adását, amelyet Spotify-on itt találtok, iTunes-on pedig itt.

Elöljáróban annyit, hogy tisztában vagyok vele, hogy sok Sony felhasználó van, és sokakat rosszul érinthet ez a poszt, de az alább leírtak mind kizárólag a saját egyéni véleményem tükrözik, és csak az egyéni ízlésem szerint tudok nyilatkozni. Természetesen aki kipróbálta az A7III-at és minden szempontból tetszett neki, az vegye meg, és örüljön, hogy talált egy gépet, amit örömmel tud használni 🙂 Számomra sajnos nem volt örömteli az A7III használata, ezt az élményt írom le ebben a cikkben.

Főleg a negatív dolgokra fogok koncentrálni, és lehet picit lista szerűen lesz felsorolva, hogy miket tapasztaltam a géppel. Azért lista szerű mert másként lehet, hogy 2-3x ilyen hosszú lenne a blogposzt. Egyébként ha valamit rosszul tudtam vagy rosszul írok, nyugodtan javítsatok ki, nyilvánvalóan nem szentírás amit írok, bár igyekszem nagyon utána nézni a dolgoknak.

Volt lehetőségem egyszerre összehasonlítani a Sony A7III-at a Canon EOS R-el, Nikon Z6-al és Fuji X-Pro3-al is. Tehát egyszerre egy táskában volt az összes gép. Plusz a Nikon Z7-et is használtam sokáig. Aki nem tudná, egyébként jelenleg Canon EOS 5DIII-at használok munkagépként, ezt szerettem volna Sony rendszerre váltani.

Long story short, a Sony A7III-at megvettem magamnak, majd végül visszavittem a boltba, mert nem tetszett. Hogy ne csak konverterrel próbálgassam, vettem hozzá egy natív obit is, egy Sony 85mm f1.8-at.

Pozitívumok:

– Dupla memóriakártya foglalat
– Jó képminőség
– A színek nem is annyira rosszak mint amennyire panaszkodtak rá az emberek, bár a Nikon-Canoné sokkal jobban tetszik nekem, de a Sony is abszolút tűrhető
– Nagyon jó magas ISO teljesítmény (Ezt a Nikon Z6 is tudja, sőt talán a Z6 még jobb is ebben, a Canon EOS R sajnos itt elmarad a másik kettőtől)
– 3 érték tárcsa a vázon (Nikon-Canonon csak két tárcsa van a vázon, azonban náluk be lehet állítani az objektíven egy gyűrűt harmadik tárcsának)
– Egész jó Eye-AF, bár ezt a többi márka is tudja, és sajnos a Sonynak sem mindenható az Eye-AF-je, de meg kell hagyni, egész jó
– Van szenzorstabilizálás (ez a Canonban nincs a blogposzt írásának időpontjában, a Z6-Z7-ben viszont van)
– Gyors sorozatkép AF-el (ez szintén megvan a Z6-ban is, a Canon picit le van maradva ebben a tekintetben is)
– Full Frame 4K videó (A Nikonok ezt is tudják, ebben a tekintetben is a Canon bénább)
– Jó akksi idő (ez ma már alap, a Canon-Nikon MILC-eiben is nagyon jó az akksi idő)

Negatívumok:

Gyártói szórás

Magyarországon, újonnan vásároltam a fényképezőgépet és vadiújonnan kibontva az első példányomnak pixelhibás volt a kijelzője. 3 fehér pont volt a kijelző közepe körül, ami a menüben is ottmaradt, és az EVF-ben nem látszódott. Visszaküldtem, a második váznak amit kaptam az alsó hüvelykujj tárcsája(a gombokkal összekötött) nem működött megfelelően, néha-néha, mondjuk minden ötödik-tizedik tekerésre duplát ugrottak az értékek annak ellenére, hogy csak 1 kattintásnyit tekertem rajta. Ezt is visszaküldtem cserére.
A harmadik példányom már megfelelően működött, viszont meg kell jegyeznem, hogy a 3 példánynak 3 féleképpen nyílt az akksi ajtaja, mindegyik picit más volt érzésre. Szóval elég erős gyártói szórást érzek a Sonynál, de persze ez csak 3 gép, ebből még azért nyilván ne vonjunk le messzemenő következtetéseket.

Kártyaajtó

Sajnos nagyon rossz minőségű, nincs szigetelve sem, és nem kattan szépen bezárásnál mint a konkurenciánál, hanem csak egyszerűen bénán becsukódik, szinte nem is érzed hogy be van-e csukva vagy nem, van ismerősöm akinek már lötyögött kicsit ez a rész, hosszú távú használat után, bár én erről nem tudok nyilatkozni.

Fogás

A Canon-Nikon fogása ezerszer jobb portré markolat nélkül is. Egyszerűen kényelmesek, hosszabb távú fotózás esetén is. A Sony markolata túl pici, lelóg róla az ujjam. Portrémarkolattal ez persze orvosolható, de ha kompakt méretben szeretnénk tartani a szettet, akkor ez sajnos zavaró lehet. Ebből a szempontból egyébként szerintem az EOS R jelenleg a legjobb, mert portrémarkolat nélkül is remek a fogása, de lehet hozzá kapni portrémarkolatot is. A Nikon Z vázakhoz jelenleg sajnos nem lehet kapni funkció gombokkal ellátott portré markolatot.
A másik dolog ami számomra nagyon zavaró a Canon után, hogy a Sonyn tárcsa előre van rakva, az expógomb meg felülre. A Canon gépeken, fordítva ez sokkal kényelmesebb.

Canon

Nincs töltő a dobozban

Nikonhoz és Canonhoz adnak töltőt, a Fuji X-Pro3-hoz sajnos szintén nem. Egyébként a magasabb szériás Sonykhoz szintén adnak, szóval az A7R szériához is és az A9-hez is, de az A7III-nál ez nekem negatívum.

Béna minőségű csatlakozók

Töltő híján a vázba kellett bedugnom a gyári kábelt, és már ott éreztem hogy elég bizonytalan az a csatlakozó. Nálam nem romlott el semmi a rövid használat alatt, azonban sok youtube review szól arról, hogy a mikrofon csatlakozó sajnos elromlik pár alkalom után, és az usb csati is gyanús nekem 😀

Gombnyomás, tárcsák, expógomb

A gombok nyomása tűrhető, de a Nikon-Canoné sokkal jobb. A tárcsák minősége kifejezetten béna, túl puhák, nem kattannak elég határozottan, és szerintem túl mélyen is helyezkednek el a vázban. Az expógomb is elképesztően puha, sokszor véletlen exponáltam vele amikor nem akartam, nincs elég határozottan elkülönítve az AF-hez való félig lenyomás és az exponálás. Ha a gép sorozatképre van állítva, akkor nehéz vele egyet kattintani. A konkurencia legalábbis nekem jobban kézreállt. A custom gombok nyomáspontja viszont meglepően jó, azzal nem volt bajom. Az expó kompenzációs tárcsát nem igazán tudom megszokni, se Nikonnál, se Canonnál nincs ilyen, szerintem elég béna megoldás, de persze van akinek ez tetszhet, csak felhívom a figyelmet, hogy Canonról váltva messze nem annyira kényelmes ez a megoldás szerintem.
Egyébként csak megjegyzem hogy több ismerősömnek is hibásodott meg expógombja 30-40ezer expó alatt Sony géppel, és volt köztük A7III, A7RIII, és A9 is.

Kötött tárcsák

A két felső tárcsa nem programozható akármire, csak a záridő-rekeszre, és te szabod meg melyik mit állítson. Szóval azt nem tudod megcsinálni, hogy az alsó hüvelykujj tárcsa állítsa a rekeszt, a felső pedig az ISO-t. Mert a felső tárcsák funkciója nem állítható ISO-ra. Vagy legalábbis én nem találtam sehol.

EVF és Kijelző

Ezt egybe veszem, igazából az EVF nagyon béna, sajnos sokat levesz a fotós élményből. Aki A7III-at használ és még nem nézett EOS R vagy Nikon Z6-Z7 keresőbe, az próbálja ki, meg fog lepődni. A fenti két gép után visszamenni az A7III-ra elég fájdalmas élmény. Sajnos az A7RIII egyel nagyobb felbontású keresője sem olyan jó mint a Nikon-Canoné, pedig papíron ugyanannyi pixelesek, de a Sony messze elmarad. Az A7RIV újabb, nagyobb felbontású keresőjét még sajnos nem próbáltam.

Az A7III kijelzője sajnos szintén nagyon rossz minőségű, az érintő vezérlés nagyon béna a konkurenciához képest, érintő funkciókban is szegényes és kevésbé reszponzív. A fényereje is nagyon gyenge. Ha pedig felnyomom a fényerőt, akkor nagyon sokat veszt a dinamikájából a kijelző, konkrétan kiégeti a részleteket a képen amit látok, úgy, hogy valójában a fotón vannak részletek, de a kijelző totál elveszti őket. Nehéz ezt elmagyarázni, maradjunk annyiban, hogy a kijelző dinamikája és minősége nagyon béna még a Canon 5DIII-hoz képest is.

Shutter Lag

Talán a legidegesítőbb probléma mind közül. Próbáink során a Nikon Z6 bizonyult a leggyorsabbnak. Nem tudom mit írnak a mérések és papíron mi mennyi, a saját szubjektív véleményem, hogy a Nikon a legjobb ilyen szempontból, viszont ha nem is hasonlítom semmihez, a Sony A7III shutter lag-je számomra a legeslegzavaróbb tulajdonság volt mind közül. Az összes listázott dolog elengedhető lenne még talán, viszont ez a shutter lag számomra annyira zavaró volt, hogy nem hittem el. Próbáltam mindenhogy, elektronikus előzárral és nélküle, mechanikus zárral és elektronikus zárral, mindenhogy, de főként nyilván mechanikus zárral használná az ember, és ott sajnos fájdalmasan rossz és lassú volt számomra. Ezt én elfogadhatatlannak tartom, és nagyon remélem, hogy a Sony fejleszt ezen a jövőben.

Rendszer lag, lassúság

Sajnos az egész rendszere elképesztően lassú a gépnek, a tárcsák tekerése egyáltalán nem reszponzív, mindig 2-3 lépéssel le van maradva a gép. Ha gyorsan megtekersz egy tárcsát, akkor mindig lemarad, erről készítettem is iPhone-nal gyorsan egy kis videót, hogy nagyjából lássátok miről van szó. Amikor záridőt vagy rekeszt vagy ISO-t állítunk, akkor is pont így viselkedik a gép. Néha kihagyja bizonyos értékek kijelzését, hogy azonnal ugorhasson egy nagyot, néha pedig túlmegy azon amit szeretnénk. Ha ISO4000-ről gyorsan le akarok menni ISO1600-ra, ha gyorsan elkezdtem tekerni a tárcsát, nem egyszer ISO200-nál vagy 160-nál kötöttem ki. Ezt megmutattam több fotósnak is, mindenki így járt, a Tripodcast talin is odaadtam több ember kezébe, hogy próbálják meg gyorsan levinni az ISO-t 4000-ről mondjuk 1600-ra és senkinek sem sikerült elsőre. Amint meglátták az ISO1600-at a képernyőn, elvették a kezüket a tárcsáról, de a rendszer még vitte tovább az értékeket lefelé. Aztán amikor ISO160-ról újra megpróbáltak felmenni ISO1600-ra, akkor előfordult, hogy ISO12800-nál kötöttek ki. Sajnos ez számomra eléggé elfogadhatatlanul lassú működés, amikor még egy belépőszintű Canon-Nikon gép is, például a Z50 is képes azonnali reakcióra és gyors értékállításra. Alább a videó a jelenségről:

Auto WB

Nem túl megbízható, volt hogy 3 egymás utáni képen amit ugyanott ugyanabból a pozícióból készítettem, mindhárom képen más volt a WB. Az utómunkát ez nagyban megnehezítheti, ezért ajánlott fixálni a WB-t.

Memória kártyák elhelyezése

Kicsit idegesítő de nem vészes probléma, hogy a memória kártyákat a hátukkal felénk fordítva kell berakni a gépbe, plusz hogy az alsó foglalat az 1-es, a felső pedig a 2-es. Az A7RIV-ben pedig ez már fordítva van, a felső az 1-es az alsó a 2-es, de továbbra is fordítva kell berakni.

Menürendszer

Nem annyira vészes, mint amennyi rosszat hallottam róla, bár nyilván a Nikon-Canoné sokkal átláthatóbb, és logikusabb, de egy kis beállítás és my menu belakás után tűrhető volt. Bár tényleg nagyon nagyon sok logikátlanság van, amit el sem kezdek sorolni, aki Sonyt használ, az tudja.

Zörgő nyakpánt csatlakozó

A Canonnál ez nagyon elegánsan meg van oldva, sajnos a Sonyn és a Nikonon ez engem zavar, bár egy agybadugós fülhallgató gumijának levágásával és beillesztésével meg lehet oldani. Itt egy videó róla, én is így oldottam meg, jelentem tökéletesen működik, bár jó lenne, ha gyárilag gumizva lenne ez a rész és nem kéne hackelni:
https://youtu.be/-VBty-xH1c8

Nincs control ring

Nikonon a natív obik AF gyűrűjét bármire be lehet állítani és nagyon reszponzívan tökéletesen működnek. Canonon a natív obikon van control ring, adapterezett obikhoz pedig lehet kapni control ring adaptert. Ez megint olyan funkció ami a sonysoknak nem hiányzik, de ha kipróbálnák hogy hogyan működik ez egy Z6-Z7-en, biztos nagyon vágynának rá 🙂 Persze ez néha véletlen eltekerődhet, nekem is eltekerődött párszor amikor Nikont használtam, de akkor is nagyon tetszik ez a funkció, és több haszna van mint amennyi probléma lehet vele.

Szürke AF pont

Nem kell részletezni, nehezen található meg az AF pont a keresőben, a Sony is már kijavította ezt egy firmware frissítéssel az A9-ben, és persze az A9II és az A7RIV is megkapta. Sajnos az A7III nem kapta meg ezt a szuper összetett és bonyolultan megoldható funkciót… 😀

Bajonett kioldó gomb rossz helyen van

A bajonett kioldó gomb jobb oldalon van a markolathoz közel, a gyűrűs ujjunk környékén. Ez számomra nagyon kényelmetlen megoldás, súlyosabb obikat nehéz is vele gyorsan váltani, plusz maga a gomb minősége és nyomáspontja is elég furcsa, néha olyan mintha beleakadna önmagába, és maga a gomb is túl pici. Igazából sokkal jobb lenne egy normál méretű gomb a szokásos helyen a bal kezünknél, ahogy a Nikon és a Canon csinálja.

Low light AF

Sajnos ebben az A7III már elég gyengécske, -3EV-ig tud fókuszálni kevés fénynél, ami nem rossz, de sajnos sok szituban kevés tud lenni. A Canon EOS R -6EV-t tud bármiféle speckó beállítás nélkül, és a Nikon Z6-nak is van egy low light AF módja, ami bár picit lassabb mint a normál AF mód, azonban így tudja a -6EV-t. Mi ezt tesztelgettük pár órán keresztül, igazából a Z6-ban elfelejtettük bekapcsolni a low light AF módot, így normál sebességgel ugyanazt hozta gyakorlatban mint a Sony. Bár papíron a Z6 low light mód nélkül -3,5EV-t tud, szóval így is jobb fél fényértékkel mint a Sony. Azonban az egész témát egyértelműen a Canon nyeri, ő volt a legmagabiztosabb kevés fénynél a saját kis szubjektív, mérés nélküli tesztünk során.

Rekesz behúzás

Valamennyire még a low light autofókusz témához kapcsolódik, hogy a Sony sajnos behúzza a rekeszt AF-C esetén. Mit jelent ez? Azt, hogy ha f/5.6-on szeretnél fotózni, akkor hiába van f1.8-as objektíved, ami normál esetben sok fényt beengedne az AF rendszernek, sajnos a Sony behúzza a rekeszt f/5.6-ra, és ott próbálja meg követni a témát. Ha f/8-on fotóznál, akkor f/8-ra húzza be a rekeszt, és úgy próbálja meg követni a témát. Ez különösen problémás akkor, amikor például esküvőn szeretnél a buliban, sötétben táncoló embereket lekövetni, és a terem sarkaiban elhelyeztél vakukat, hogy majd azokkal világítasz. De mivel a témát még sötétben kell követnie a gépnek, mert a vaku ugyebár csak az expozíció idején villan fel, nos addig a gép összehúzott rekesszel próbálja követni sötétben a témát, amit nyilván így gyorsan el is veszít sajnos. Természetesen ha vaku nélkül fotózol, ez akkor is érvényes, nincs különbség.
Van egy ilyen beállítás a gépen, mint minden MILC-en, hogy a beállítást megmutassa már a kép készítése előtt vagy ne. Tehát Élő nézet kijelzés: Beállítás effektus: Be. Ekkor fixen be van húzva a rekesz, amennyiben nem nyitott rekesszel fotózol. Ki sem nyitja sosem.
Ha kinyomod a beállítás effektust, amit természetesen vakuzás esetén érdemes megtenni, mert a vakuzott képünk ugyebár úgysem olyan lesz mint a szimulált, innentől kezdve nincs értelme szimulálni. Szóval ha kinyomod a beállítás előnézetét, akkor AF-S-ben rá lehet bírni a gépet, hogy nyitott rekesszel fókuszáljon, azonban csak addig nyitja ki a rekeszt amíg meg nem találja a fókuszt az AF-S-hez, és miután megtalálta, utána egyből be is húzza a rekeszt, majd miután exponálunk, csak utána nyitja ki, hogy újra fókuszálhassunk. Tehát követő fókusznál semmiféleképpen nem tudjuk kinyitni a rekeszt a fókuszáláshoz, ha nem nyitott állásban szeretnénk fotózni.
A Canon-Nikon MILC-ei egyébként nyitott rekesszel fókuszálnak és csak nagyon gyorsan behúzzák a rekeszt az exponálás idejére, pont mint ahogy a DSLR-ek is csinálják.

Veszteségmentes tömörítés hiánya

A Sonyn két mód van a raw fotózáshoz. Compressed vagy uncompressed. Tehát tömörített vagy tömörítetlen, semmi más opció nincs, tehát nincs veszteségmentesen tömörített raw fotózásra lehetőség. Ez azt eredményezi, hogy vagy fotózunk tömörített módban, ekkor azonban 14 bit színmélység helyett csak 12 bitet kapunk, vagy fotózhatunk tömörítetlen módban, ekkor megkapjuk a 14 bitet, azonban a fájlméret nagyon nagy lesz, a sorozatkép buffer nagyon hamar betelik(asszem csak 33 raw kép), és a memória kártyára írás is nagyon lassú, ami azért baj, mert írás közben csomó funkció ráadásul le is van tiltva.
És akkor néhány számadat, csak hogy miért jó a vesztségmentes tömörítés:

Váz:Felbontás:Fájl méret:
Sony A7III24 megapixel49-50 Mb
Canon EOS R30 megapixel30-38 Mb
Nikon Z624,5 megapixel30-38 Mb
Nikon Z745,7 megapixel50-70 Mb

Jól látható, hogy a nagyobb felbontású EOS R kisebb fájlméreteket produkál mint az A7III. És vannak szituk ahol a 45megapixeles Z7 fotója annyit foglal mint az A7III 24 megapixeles fotója. Ezen nagyon dolgoznia kellene a Sonynak, hogy csináljanak végre egy normális tömörítő algoritmust.

Ellenfény csíkozódás

Néhány PDAF-el ellátott MILC gépen, csíkok formájában meglátszódik az Af helye a fotón. Az A7III, A7RIII és A9 esetén ez különösen nagy probléma, sajnos erre nincs semmiféle firmware frissítés a Sonytól. Ha jól emlékszem a Dpreview vette észre először, itt vannak róla részletek. Itt lehet róla még többet olvasni. Úgy látszik egyébként a problémát az A7RIV-ben már elég jó kijavították, legalábbis ezen cikk alapján. Állítólag elég ritkán jön elő és csak néhány obival, azonban nekem sikerült több obival is előhoznom már az első órában amikor megkaptam a gépet, öcsémről lőttem néhány gyors portrét déli napsütésben, és ott már azonnal meglátszódtak a csíkok. Nikon Z gépekkel egyébként egyáltalán nem tapasztaltam ezt, a Canon EOS R-nél pedig a dual pixel AF más jellegű technológiája miatt nem is fordulhat ez elő. Fuji X-Pro3-nál minimális szinten szintén tapasztaltam, de az elég tűrhető volt és csak nagyon erős nagyítás esetén látszódott. Itt egy 100% crop egyébként Molnár Arnold barátomtól, amit Sony A7III-al lőtt. Ez a kép jól demonstrálja a problémát, bár ez épp elég extrém eset:

Jobb gomb, új tabon megnyitva a kép nagyobb méretben is megtekinthető

Ennyi lenne az én kis kalandom a Sony A7III-al. A Sony rendszer igazán jó lehetne, ha néhány kisebb nagyobb hibát kijavítanának. Azonban jelenleg engem nem győzött meg. Az objektív kínálat elég jó, tetszenek a kicsi f/1.8-as fixek, mostmár csak egy használható váz kellene hozzájuk. Kíváncsi leszek, hogy mit raknak az A7IV-be.

1 comment

Leave a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..