“Fotózás” Szkennerrel

2011-04-28 ,
empty image
empty image

Eléggé alternatív “fotós” módszer ez,és pontosan ezért nagyon érdekes is. Tordai Krisztinánál olvastam erről tegnap, és nagyon megihletett a dolog, és mint minden újra nyitott ember, azonnal ki is próbáltam:)
Tényleg elég érdekes képeket lehet alkotni a Scannography-val, azaz a Szkennerrel(vagy Scannerrel, ahogy tetszik…) való képalkotással.
Az első dolog,hogy a szkenner lassan dolgozik,a beállított felbontástól függ,hogy milyen lassan pásztázza végig az adott területet,azonban sajnos minél nagyobb felbontással szeretnénk szkennelni,annál lassabban halad végig az a bizonyos fényes csík, és elég nehéz mozdulatlanul maradni felette,szóval olyan felbontást állítsunk be,amivel még tűrhető eredményt kapunk, bemozdulásmentesen. Ahogy elnézegettem flickr-en a képeket, nem igazán szerepel rajtuk a szem,legalábbis nyitott állapotban nem nagyon,én ezzel is megpróbálkoztam, így utólag már látom,hogy miért is lehetett az,hogy sokan elhagyták végül a szemet a képről, azonban egy szép nyitott szem nagyon sokat dob egy képen, ezért én ezt nem hagyhattam annyiban, kb 10-edik nekifutásra sikerült is elérnem a kívánt eredményt:)
Hogy miért kockázatos a szem? Azért,mert ahogy végighalad a fényes csík, pont a szemünkbe kell,hogy világítson, és bár ez semmilyen kárt nem tesz a szemben, egy mozgó szem mégis kárt tesz a végső képen,ugyanis ha a szkennelés közben valami elmozdul,az nagyon érdekes eredményeket szülhet(sokan pont ezt használják ki,de nekem itt nem ez volt a célom),szóval próbálnunk kell egy pontra fókuszálni, és nem mozgatni a szemünket, ami nem kis kihívás egy olyan helyzetben,amikor egy nagyon fényes valami mozog néhány miliméterre a szemünk előtt.Nekem is az utolsó 4-5 próbálkozásnál már minden jó volt,csak a szem nem,úgy nézett ki,mintha PS-ban liquify-vel belekontárkodtam volna,szóval nem volt jó. Öntudatlanul is megmozdulhat a szemünk,de ha kicsit is sikerül erőt venni magunkon,akkor sikerülhet a dolog:)

Érdekes ez a self “fotózás” szkennerrel, de kétségtelen,hogy egy pillanatnyi unalmas órában, néhány percnyi szórakozást biztosan nyújthat, ráadásul a lehetőségek határtalok, mint minden másféle képalkotási módszernél, itt is csak a kreativitásunk szab határt…

Egy kevéske utómunka után nekem ilyen képet sikerült összehoznom,kicsit beteg tudom,de ilyen az élet…:)

Lénárt Gábor

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .